Az én mamikám  

Esténként látni szoktam ,hogy sír mami,

amikor úgy hiszi, nem látja senki.

Én általába mindig észreveszem,

és ha mami szomorú az fáj nekem.

Tudom, jól, hogy azért szomorú mami,

mert már egy éve, hogy nincs köztünk tati.

És egyre jobban fáj az elvesztése,

hiányát nem pótolhatja semi se!

Ezt a húgom is mindig észreveszi,

ezért szokott maminak hízelegni.

Most maminak nem erre van szüksége,

hanem egy kicsivel több megértésre.

Ha valamiért kiabál ránk mami,

akkor azon nyomban megbocsájtjuk neki.

Akkor is, ha esetleg nincs igaza,

tudjuk jól, hogy az idegesség az oka.

                                                                Makó.