Erika egy átlagos ember, de a lelke nagyon érzékeny, sérülékeny. 
De ha valaki megsérti, vagy magára haragítja annak nem, vagy csak nagy nehezen tud meg bocsátani. Ami nem is csoda, hiszen az életben sokszor érte csalódás, és elég sok gonoszsággal találkozott. Az akinek a legjobban kellett volna szeretnie elfordult tőle, és mi tagadás elég csúnyán bánt vele. Az emberek is lenézték, és kigúnyolták. Hogy miért? Mert Ő más volt egy kicsivel mint a többi ember. Nem járt szórakozni, éjszakánként nem csavargott, és nem lógott a suliból se. 
Az osztály társai hiába bíztatták nem érdekelte semmi.
- Ugyan gyere már el velünk szórakozni egy kicsit, hátha te is találsz magadnak egy barátot. Mondták neki sokszor.
- Nem értitek, hogy sehova nem akarok menni? 
- Biztosan nem engednek el otthonról, mondták neki gúnyosan a többiek.
- Ebben tévedtek, mert nem arról van szó, hogy nem engednek el, hanem arról, hogy én nem akarok menni. Nem érdekelnek a bulik, és az sem izgat, hogy le igyam magam. 
-Pedig hidd el, nagyon jól éreznéd magad. Igazam van lányok?
A többiek meg elkezdtek gúnyosan vigyorogva bólogatni.
-De még mennyire.  Egykét pohár ital után olyan felszabadult leszel, hogy bánni fogod, hogy hamarabb nem jöttél el bulizni. 
-Ti tényleg nem akarjátok megérteni, hogy nekem erre semmi szükségem? Ha akarnék, bárhova elengednének engem is, de én nem akarok sehova menni. Én ilyen vagyok, és nem változok. Ha jobb témátok nincs, inkább ne is mondjatok semmit. 
Amikor még párszor el akarták csalni, és rájöttek, hogy nem mennek vele semmire, ráhagyták.
Erika meg örült neki, hogy békén hagyják a többiek, és nem nyaggatják állandóan.
 
De ez a nyugalom nem tartott sokáig, mert az egyik tanára valamiért kiszúrta magának,. és állandóan piszkálta. Semmi nem volt jó amit csinált, mindenben talált kifogást. 
Sőt az osztály előtt nem egyszer le kiabálta, mert nem tetszett neki a munkája. Akármit mondott nem fogadta el a választ.
 
De szerencsére ez az időszak is véget ért amikor vége lett a sulinak.
Akkor azt gondolta, hogy végre fel lélegezhet, mert mostantól kezdve nem éri több csalódás. 
De sajnos tévedett, mert az élet még jócskán tartogatott számára kellemetlen csalódást.
Például amikor a sors elvette tőle azt akit nagyon szeretett, és nagyon közel állt hozzá. Meg még mindig vannak olyan emberek, akik lenézik, és ki akarják őt használni. De mára már elfogadta, hogy ilyen emberek mindig is lesznek, és meg tanulta kezelni ezt a problémát. Ma már vannak barátai, akikre mindig számíthat, és a barátai is mindig számíthatnak rá.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés